5.rész
Én?! II.rész
-Ez micsoda?-Kérdezte Konan.
-Jaj,Konan,megijesztettél!-Mondta Kisame felháborodva.
-Itt meg mi történt?-Pain.
-Miyako...megőrült.-Mondta Itachi.
-Akkor állitsuk meg!-Tobi hirtelen előugrot.
-Te?Mi?Elöbb?He?Nem értem!-Értetlenkedett Kisame.
-Mindegy csak állitsuk meg!-Adta ki a parancsot Pain.
-Rendben-mondták a fiúk egyszerre.
De mielött lesből rám támadhattak volna én megelöztem öket és egy mozdulattal mindet a fához vágtam.
-Miyako!-Ordibált Konan.-Miért?Azt mondtad a barátom vagy!
Barát?Persze...megígértem.Mindegy is ez igy nem jó.Kerestem valami hegyeset,hogy megállithassam magam,nagy levegöt vettem és mielőtt még gyilkolásnak eshettem volna,magamba szúrtam.Sötét...megint...
Késöbb...
-Miyako!Miyako!Válaszolj!-Ébreszgetett Konan.
-Eh?Hol vagyok?És mi történt?
-Ne mond neki el!-SUgta Pain,Konan fülébe.
-Beverted a fejed!-Próbálta elrejteni az igazságot Konan.
-Majd én elmondom neki!-Szólt bele Itachi.
-Nem teheted.-Mondta Pain szigóruan.
-Nem lesz baja az igazságtól!-Helyesbitett Itachi.
Pain mérgesen megfordult és kiment!
-Pain!-Orditotta Konan-Mindjárt jövök.
-Akkor,hallgatlak.-Mondtam nyugtalanul.
Mikor vele beszélek,a szívem fáj és egyre hevesebben ver.Miért?A gyomrom...mintha pillangok repdesnének benne.Nem gondolhatok ilyenekre!
-Figyelj,nem rég,nem beverted a fejed,hanem gyilkolásba kezdtél.Hogy miért?Nem tudjuk,de a szemed...neked is sharinganod van!
-Az?Mi az?-Néztem rá értettlenül.
-Ez!
Gyönyörü...
-Kizárt,hogy nekem ilyen szemeim legyenek!Én egy egyszerü lány vagyok!
-Nem hinném!Nem tünt fel,hogy kicsit sem hasonlitasz a szüleidre ?
Most,hogy mondja,sokan mondták már,hogy egyáltalán nem is hasonlitunk,de ez....nem?!
-Nem!Nem!Nem hiszek neked!Ök a szüleim!..Ök azok...biztosra veszem...
Itachi karjaiba borultam és sírni kezdtem.És ahogy éreztem nem akart ellökni magától,hanem csak még szórosabban ölelt
-Itachi?
-Tessék?
-Ezt nem szabad..-Mondtam keservesen.
-Miért?
-Mert...nem lehetünk ilyen viszonyba és...nem is vagyunk szeretök.
-Igazad van.-Lassan,de biztosan elengedett és egy nagyot sóhajtott.
-Rendben,engedélyezük,hogy nélunk maradj és a szervezet tagja legyél.
-Biztos?
-Igen,ezt már rég megbeszéltül,csak nem tudtuk,hogy mondjuk el neked.
-Akkor,jöjjünk ki jól egymással.
-Én most megyek,de még találkozunk.-Mondta Itachi és kiment a szobából.
-FIgyelj!-Mondta nekem valaki.
-Ki az?-Kérdeztem.
-Én vagyok,Pain-Mondta-Itachi valamit elfelejtett mondani,TILOS a szerelem!-Mondta komoly arcal.
