4.rész

Én?!

Mikor felkeltem Itachi hajolt fölém és így szólt:
-Miért sírsz?
-Sírok?Várj,mi történt?És miért nem vagy zöld?
-Zöld?
Nézett rám értelmetlenül és szerintem kicsit megsértödött,mert egy szót sem mondva elment.
-Hallod ott feküdtél és sírtál,mint egy kis hülyegyerek.-Mondta Kisame.
-Nem is sírtam!
Konan ide jött hozzzám és a fürdöbe vezetett.
-Látod?Sírtál.
-Tudom,de nem szeretek mások előtt.
-Mi történt?
-Csak furcsát álomdtam,de egyben vicces is volt.
-Értem,de,ha bármi baj van csak szólj!
-REndben,egyébkét most mi is fog történi?
-Vesztettél,de mivel szerintem úgy sem szólnál senkinek,elengedünk élve,de nem jöhetsz vissza soha többet.
-Hát...oké,akkor elköszönök és megyek is.
-Nem muszály elköszönöd,ugysem nagyon érdekled öket...viszont nekem hiáynozni fogsz...
-Miért?
-Én vagyok az egyetlen lány,ez igy unalmas,szeretnék barátnőket.
-Akkor majd beszélgethetünk.
-Rendben,de menj!Szia!
-Szia!Még találkozunk!
Elöször boldognak éreztem magam,hogy egy barátnőre tettem szert,de most egyedül vagyok az erdöben.Nincs hol laknom.Várj...mi ez???Ez egy farkas!!!
De nem is akármilyen!
 
Ilyet még nem láttam,szaladni kezdtem ahogy csak birtam,de ez a dög rámugrott és a lábak kezdte el cincálni....Probáltam rúgdosni,de nem ment.
Egy erőt éreztem belül.Sötét és fájdalmas erőt...ami lassacskán eluralkodott rajtam.
-Ez fáj!-Orditottam és közben a fejem fogtam,mert úgy éreztem mindjárt szétrobban.Tudtom szerint már az ájulás közepén voltam,de ez a fájdalom...
Nem birom a szemem nyitva tartani.
 

Eddig az Akatsukiban...

-Hol van a lány?-Kérdezte Kakuzu.
-Hol?Hát elküldtem.-Felelte Konan.
-Miért?-Deidara meglepődötten tette fel ezt a kérdést.
-Nem emlékeztek?Mondtam,hogy a lány nálam gyengébb!-Mondta viccesen Hidan.
-De este van!-Ordibálta Itachi.
-Azt mondta nem gyenge!Tudd vigyázni magára!-Kisame.
....csönd....
-Hát,akkor mit szeretnétek vacsorára~?-Kérdezte Konan.
....csönd....
Deidara hirtelen megszólal:
-Miért nem keresük meg?
-Nem lehet!Elbukott a teszten!-Mondta Konan síros hangon.
-Tudjátok mit?-Kérdezte Pain-Csapatokban leszünk és úgy keresük meg!
-Ez egy jó ötlet-Mondta Tobi hirtelen  teljes vidámsággal.
-Akkor:Itachi+Kisame
           Tobi+Deidara
           Kakuzu+Hidan
           és Én és Konan
Ez igy mindenkinek megfelel?-Kérdezte Pain
-Deidara-senpai~!-Orditotta Tobi nagy lelkesedéssel.
-Szálj már le rólam!
-Hé ne veszekedjetek!-Mondta Konan.
-Renben akkor indulás!-Mondta Deidara.
 
Késöbb...
-Hol lehet már?-Idegeskedett Itachi
-Hagyd úgysincs semmi baja!-Mondta Kisame
-Te is hallod ezt?-Kérdezte Itachi
-Igenolyan mint egy kutya nyüszitése.Várj,ember sikóltásokat is hallok!
-Nézzük meg!
Azzal rohani kezdtek a hang után és döbbenten álltak meg.
-Ez Miyako!-Mondta kétségbe essetten Itachi-Nem ez nem lehet!-Szaladt oda hozzám.
-Itachi állj meg!-Orditotta Kisame-Ne menj oda!
Itachi ezt nem hallotta és én egy nagy orditással a fához vágtam.
-Mi ze?Mit csinálsz?-Kezdett el orditozni velem Itachi.
Én csak rá néztem és folytattam a boncolást.
-Jól vagy?-Szaladt oda Kisame.
-Nem,Miyako...
-Mi van vele?
-Láttad a szemeit?
-Nem,miért?
-Neki is Sharinganja van!-Mondta Itachi
-Nem lehet!Megöltél mindenkit,akkor ö miért van itt?
-Lehet,hogy elmenekült....
 

Készíts ingyenes honlapot Webnode