9.rész
Miért pont én?!
Kifaggattam Karint-ha ezt lehet annak nevezni-,hogy miket szoktam csinálniés ezt tényleg nem tartom rossznak.
Haza felé menet még egy jó párszor elgondolkoztam nagyon a mai napon,de nem jutottam előreemmnnyire sem.
Otthon bedöltem az ágyba és mély gondolkodásba kezdtem...
Kedvelem Itachit meg minden,de Sasuke is nagyon szipatikusés ezt nagyon nem értem.
Mindkettö kedvens számomra,CSAK,mint egy barát....
De,ahogy elnéztem Itachi nincs oda a tesvéréért.
Itt az Akatsukiban még senkit sem ismerek igazán,csak Konant,de még róla is keveset tudtam meg.
Nem mintha bárkiről is annyit tudnék,de...
Ötletem támadt!!!
Lesiettem,hogy ezt megosszam a többiekkel,akik már nagyban a vacsora közepén tartottak,mig én még sehol sem tartottam.
-Hé,skacok támadt egy ötlettem!-orditottam nagymosollyal az arcomon.
-Tudod,hogy rám ijesztettél?-kérdezte Hidan.
-Na,akkor mi az ötleted?-kérdezte Konan.
-Menjünk el együtt egy közös fürdöbe!
-Ez jónak tünik-válaszolta Pain.
-Rendi,akkor irány a fürdö!-mondta nagy lelkesedéssel Deidara.
-2-kor a ház elött!-rohantam vissza a szobámba.
Hiába volt még egy csomó időm 2-ig,de kapkodtam a cuccaim,hogy semmiről se maradjak le.
Végre kettö!!!
Az oda felé uton elég sokat megtudtam róluk és ezálltalelmondhatom,hogy ök sem rosszak.
Ez nem egy közös fürdö volt,tehát szét kellett válnunk és külön-külön élvezni a dolgot.
Egy idő után szédülni kezdtem,ezért elindultam a szekrnyekhez,hogy felöltözek és utána sétáljak egyett a vároban.
Mikor a szekrényem felé siettem egy ember háturól átkarolt,aztán a falhoz vágott.
Síkitani akartam,de nem mertem,a félelen ledermesztett...Mit akar tőlem?És miért pont tőlem?
Félek...
-Jól van kislány,ügyes vagy,még nem síkitottad el magd.Remélem ezután sem fogod ezt tenni,mert megfizetsz érte-rámcsapot valami keménnyel,melytől a halál érzée fogot át.
Halk sírásba kezdtem,mert hangosan nem mertem,de ez fájt nagyonfájt.
Verni kezdet és...azt..ott elővette...
Nem ezt már nem bírom!
Orditásba kezdtem.de csak ég jobban verni kezdet és csak vert és vert...
-Valaki!!!!Bárki!!!Segitség!!!-orditottam kétségbe esetten,halk kis hangomon.
Valaki kijött a női fürdöből és ez Konan volt,aki mikormegpillantott futásnak eredt a fiúkhoz.
***
-Konan te meg mit keresel itt?-kérdezte Deidara zavartan.
-Valaki jöjjön velem gyorsan!!!-mondta Konan
-Miért?-kérdezte Pain.
-Az most nem fontos,csak valaki!-megfogta az egyik fiú kezét aki a közelében volt.
Mégpedig ez a fiú Itachi volt...
-Mi olyan sürgös?-kérdezte feldulva Itachi.
-Az!
Itachi fogta magát és a férfihez oda szaladt és egy nagy lökettel a falhozvágta.
-Mégi mi a francokat müvelz?Eszedénl vagy?Ki vagy egyáltalán?Takarodj innen!-orditozta és kezdte fojtogatni a féfit.
-Itachi állj le,nem ölheted meg!-mondta Konan
-Láttad mit csinált Miyakoval?
A nagy hangazavarra többiek is kisiettek,hogy megnézék mi is történt.
Először Itachit láttákmeg,de aztán Miyakit is megpillantották,aki márájultan feküdt a földön.
-Miyako?!-mondta Deidara és a lányhoz szaladt.-eszméletlen-jegyezte meg.
Itachi elengedte a férfit és engem felemelt és indultunk haza...